Prológus.

Talán nem hiszitek, de nem lehet könnyű mindenkinek. Ahogy nekem sem. A szüleim évek óta azzal próbálnak győzködni, hogy legyek modell, hisz mindenem megvan ahhoz, hogy modell legyek. Csak az a baj, hogy túl makacs vagyok hozzá. Jobban szeretnék tovább tanulni, és a barátaimmal lenni. De ezt sajnos  a szüleim nem értik meg. Állandóan hurcolnának mindenhova, de nem megyek. Én egy normális 19 éves lány vagyok, és az is maradok! Ezt annyira nehéz megérteni? Szerintem nem! Sőt, most az akarják, hogy elmegyek egy válogatásra ahol egy videó klipbe keresnek egy megfelelő lányt! Most, komolyan!? Játszam egy fiú barátnőjét?! Soha. Még eszembe sem jut ilyen! De ha ez még nem lenne elég, akinek a klipjébe lányt keresnek, nem mást mint Justin Bieber. Az első két évet megpróbálta itt, a mi sulinkban aztán elment. Ő volt 9.-be az én nagy szerelmem. De átvert. Játszadozott velem a haverjai előtt, erre én szépen leöntöttem , és össze kentem fagyival. Az volt az utolsó szava hozzám, " Találkozunk még, abban biztos lehetsz! Ezt nem fogod megúszni Chanel!" Abban a pillanatban, kicsit megijedtem. De már több éve hogy ez történt.. Biztos elfelejtette. De akkor sem akarok a közelébe kerülni! SOHA többé.


Sziasztok.(: Ez lenne a bevezető, remélem eddig tetszett!:) még a héten hozom az első részt, ha kapok 1-2 kommentett!:) 
Puszi; EniSwag.